Elpárologtató
Az elpárologtató a hűtőkörfolyamat azon része, ahol a folyadékállapotú hűtőközeg ismét gázhalmazállapotúvá alakul (elpárolog), hőt vonva el környezetétől. A hőelvonást hűtésként érzékeljük. A klímákban lévő levegő-freon elpárologtató sűrűn lemezelt csőkígyó (hőcserélő), melyet a beltéri egységben helyeznek el. A sűrű lemezelésre a felület növelése miatt van szükség.
A kompresszor az összekomprimált hűtőközeget a kondenzátorba nyomja, ahol hűtés hatására a gázból folyadék-halmazállapotú hűtőközeg lesz. Ez a folyadék jut be az elpárologtatóba egy expanziós szelepen, vagy egy vékony, kapilláris csövön keresztül. A hűtést az elpárolgó hűtőközeg produkálja, ami párolgása során hőt von el a környezetéből. A környezet felől áramló hőenergia az elpárologtató sűrűn lemezelt lamelláin és a rézcsövek felületén keresztül jut el a hűtőközeghez.
A megfelelő hűtőteljesítmény eléréséhez ventillátorral áramoltatják keresztül az elpárologtatón a levegőt, ami eközben átadja energiája egy részét az elpárologtató lemezeinek és hőmérséklete csökken. Az elpárologtató hideg lemezeire a levegő páratartalma kicsapódik, amit kondenzvízként észlelünk. Ezt a kondenzvizet szokták a klímákból – nem igazán szerencsés esetben – az utcára vezetni.
A hűtőkörfolyamat két végét felcserélhetjük egy négyutú szelep segítségével. Ekkor a kültériben lévő hőcserélő fogja betölteni az elpárologtató szerepét. A hőleadás a beltéri egységben fog lezajlódni, amit a klíma fűtéseként fogunk érzékelni. Ezen az elven működnek a hőszivattyús, vagy hűtő-fűtő klímák.
A hűtőközeg térfogatáramának szabályozására – amivel a teljesítmény is szabályozható – az inverteres megoldás célravezető. Az inverteres klímák a kompresszor fordulatszámának szabályozásával a hűtőközeg térfogatáramát szabályozzák, így a hűtő, vagy fűtőteljesítményt is. Az inverteres klíma nagyobb hatásfokkal képes üzemelni, mivel a betervezett elpárologtató – a csökkentett térfogatáram hatására – túlméretezetté válik. A hűtőgép (klíma) hatásfoka ilyenkor megemelkedik.
Hőszivattyú
A hőszivattyú olyan berendezés, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa, és leadja az ottani környezetnek. Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják.
Klíma kondenzátor
A klímatechnikában és a hűtéstechnikában a hűtőkörfolyamat azon része, ahol a gáznemű hűtőközeg ismét cseppfolyóssá alakul. A cseppfolyósodás közben a hűtöközeg energiát veszít, melyet hőleadás formájában érzékelünk.
A hőszivattyús (hűtő-fűtő) klímákban a hűtőkörfolyamat „szereplői” (kondenzátor és elpárologtató) egy négyutú szeleppel felcserélhetők, melynek eredménye a fűtés funkció. Ilyen felcserélt állapotban a klíma elpárologtatója a szabadban lévő hőcserélő lesz, a beltéri pedig a kondenzátor szerepét fogja betölteni.
A magas nyomásra komprimált hűtőközeget a kompresszor egyenesen a kondenzátorba nyomja, ahol a kondenzálódás bekövetkezik. A gáz halmazállapotú hűtőközeg, ilyenkor veszít energiájából és hőmérsékletéből, minek következtében bekövetkezik a cseppfolyósodás. A leadott hőenergiát a kondenzátor csöveinek falán, és a lemezeken keresztül a környező levegőnek adja át.
A kondenzátor lényegében egy sűrűn lemezelt, levegő-freon hőcserélő, melyen a levegő átáramlását ventillátorral segítik. A kondenzátor hivatott leadni a helyiségből elvont energiát, melyhez hozzáadódik a kompresszor hővesztesége is. Ezzel magyarázható, hogy a klímák nagyobb teljesítményre képesek a fűtés oldalon, mint a hűtésen
Levegő-víz rendszerű hőszivattyú
A levegő-víz típusú hőszivattyú egy hűtőberendezés segítségével a levegőből kinyert energiával temperálja a vizet. Mivel a levegő a hőszivattyú energiaforrása, ezért bárhol telepíthető. Éppen ezért előnye az egyszerű, gyors telepítés és a többi típusú hőszivattyúhoz képest olcsóbb bekerülési költség. Hátránya a környezeti levegő hőmérsékletétől függő hatékonysága. Mivel a COP értékét, azaz a hatékonyságát a német viszonyok szerint adják meg, a Magyarországi magasabb átlaghőmérséklet miatt a hatékonysága itthon jobb értékeket mutat.
ON-OFF klíma
Más néven fix fordulatszámú klíma. Ez a klímatípus a hagyományos elven, a kompresszor ki-be kapcsolásával tartja fenn a kívánt hőfokot. Előnye, hogy olcsóbb, mint inverteres konkurenciái, és napi néhány órás üzemelés mellett, fogyasztása nem több mint egy ugyanilyen rövid üzemidővel használt inverteres klímának.
Plazmaszűrő
Az LG fejlesztése és szabadalma ez az elektrosztatikus vonzás elvén működő szűrő. A rendszer lényege, hogy a levegőt egy magasfeszültségű téren átvezetve, a levegőben található szennyeződések elektromos töltést kapnak, melyek így, az ellentétes polaritású szűrő felületén fennakadnak. A plazmaszűrő hatékonyan szűri a vírusokat, baktériumokat valamint a port, pollent és az állati szőröket is.
Split klíma
Kültéri és beltéri egységekre osztott klíma, ahol a működés zajt keltő elemei a házfal külső oldalán kapnak helyett. A split klímák beltéri egységében keletkezett kondenzvizet, mely a belső tér levegőjének páratartalmából keletkezik, el kell vezetni a klimatizált helyiségből. A belső és külső egységek több irányú összeköttetése miatt ennek a klímatípusnak a telepítése mindenképpen szakember segítségét igényli.
Talaj vagy földszondás hőszivattyú rendszerek
Mint minden földfelszín alatti hőszivattyú rendszer, ez is a földben kb. 100 méter mélységig tárolódó napenergiát és a talaj geotermikus energiáját hasznosítja.
A szondás hőszivattyű szondacsöveit 60-100 méter mélyre helyezik. A szondafuratokat 6 méter távolságra telepítik egymástól és a csövekben környezetbarát víz és propilénglikol keverékét keringetik. Az ilyen hőszivattyú előnye az állandó és magas COP érték, valamint a kis helyigény. Hátránya a magas bekerülési érték és a bányakapitányi engedély beszerzése.
Víz-víz rendszerű hőszivattyú
Mint minden földfelszín alatti hőszivattyú rendszer, ez is a földben kb. 100 méter mélységig tárolódó napenergiát és a talaj geotermikus energiáját hasznosítja.
A víz-víz típusú hőszivattyú a legoptimálisabb hatásfokú hőszivattyú típus. COP értéke (5-7) egyenletes, magas. Fúrt vagy ásott kút, illetve nyílt víz szükséges a működéséhez. A víz-víz hőszivattyú telepítéséhez két kútra van szükségünk. Az egyik a nyerő, a másik a nyelő kút, melyek között minimum 15 méter távolságot kell tartani. Fontos a víznyerő kút egyenletes vízhozama, amellyel a hőszivattyú működni képes. Előnye tehát a hatékony hőnyerés, hátránya azonban a körültekintő előkészítő munkálatok kivitelezése.